Búcsúzni jöttem

Lassan elérkezem a blogom első születésnapjához, ezért engedjétek meg, hogy visszatekintsek az elmúlt évre…
♡ Tavaly októberben, amikor regisztráltam a wordpress oldalára, előtte napokig rágódtam azon, hogy egyáltalán aktiváljam-e az oldalt, közzétegyem-e a legelső bejegyzésem, mert tudtam, hogy az addigi stressztől mentes, békés családi életemre biztosan hatással lesz. Ismerve magam, néha megosztó témákat feszegetek és fogadom az ehhez kapcsolódó olykor negatív véleményeket, amelyek hol majdnem eltántorítottak, hol pedig még több szóra inspiráltak. Gyakran hajnalban főztem és sütöttem a konyhában, volt, hogy reggelig írtam, hogy az új bejegyzésem elsőként olvashassák a feliratkozók, vagy épp egy mozifilm közben sunyiban előkapva a telefonom lepötyögtem egy-egy szót ami megihletett, ami majd mankóként szolgált a következő írásomnál. Sokszor valóságos fanatizmus és munkamániásság lett úrrá rajtam, amit ugyan nem bánok, de felforgatta az életem, amíg nem sikerült egyfajta rendszert kialakítanom a blogolásban.
♡ A tudatosság, és a stabilitás ellenére is voltak kezdetben nehézségek. Mint kezdőt, lelkileg alkalmanként próbára tett néhány sértő szó, de a lelkesedésem egy-egy, olykor kritikán aluli hozzászólás sem csapolta meg, hanem törtettem előre a „fülem befogva”, mert tudtam, hogy a siker titka bár ismeretlen, de a sikertelenségé egyértelműen az, ha mindenkinek meg akarok felelni.
♡ Alig volt három hónapos a blogom, amikor felfedezett a legnagyobb budapesti luxusáruház, és első közös munkánk gyümölcseként megszületett az a szilveszteri bejegyzés, ami a mai napig nagyon kedves a szívemnek. Nem sokkal később, az új évben lehetőséget biztosítottak számomra az első, korlátozott létszámú olvasói estemre, amelyen ugyan azt ígértem, hogy hamarosan követik a többi, hasonló összejövetelek, de az ígéretem sajnos hónapokig nem tudtam beváltani, mert mindig jött valami, ami elterelte a figyelmem a „munkámról”.
♡ Gondok, a családban betegség, ami miatt gyakran ültem autóba és vezettem szinte minden hétvégén 400 kilométert, hogy az időt a szeretteimmel tölthessem. Ez pedig rányomta a bélyeget a kreatív írásra, nehezen jöttek a szavak, nem tudtam belemélyedni az alkotásba, az energiám megcsappant, de abból a maradékból is igyekeztem még adni másoknak, Nektek. Könnyebb és nehezebb időszakok váltották egymást – mint minden egyes halandónál – de a lassú, növekvő tendenciát olykor bizonytalanul, de megtartottam.
♡ Saját tervezésben elkészültek a logómmal ellátott, életem első névjegykártyái, ami extra motivációként szolgált a folytatáshoz.
♡ Egyre több magyar és külföldi céggel dolgozom együtt, hatalmas megtiszteltetésnek veszem a megkeresésük, hogy pályakezdő bloggerként érdemesnek tartanak együttműködésekre.
♡ Számtalan homemade fotózás után elérkezettnek láttam az időt, hogy keressek valakit, aki a bejegyzések vizuális örömökért felelős „minisztere” lesz. Viszont olyan ez, mint amikor a féltett gyermeked átadod a szülőknek, és elmész pihenni egy kicsit a pároddal. Tudod, hogy jó kezekben van a gyermek, hisz’ téged is felneveltek, “valószínű” értenek is a dolgukhoz, mégis szinte minden pillanatban ott járnak a gondolataid, ellenőrizni akarod, hogy mi folyik odaát – ez esetben a kamera másik oldalán. Ráadásul szívesen fotózom én is, ennek bizonyítéka, hogy a gasztro bejegyzéseket megunhatatlan gyermeki örömmel a mai napig én fényképezem.
♡ Önkéntesen részt vettem tavaly karácsonykor a Legyél Te is Angyalka adományozásban, ahol hátrányos helyzetben élő gyermekeket ajándékoztunk meg közel kétszáz társammal együtt.
♡ Felejthetetlen élményben volt részem, amikor meghívást kaptam a Miss Alpok Adria Szépségverseny & Megye Szépe országos döntőjére, ahol a hírességek mellett a zsűriben foglaltam helyet, kiválasztva a legszebb lányt a nemzetközi versenyre.
♡ Közben céget alapítottam, mert mertem nagyot álmodni, és a terveim megvalósításához kellett egy biztos alap. Számtalan baráti és üzleti kapcsolatra szert tettem, amiért nagyon boldog vagyok, mert jólelkű, becsületes és őszinte embereket ismerhettem meg, mióta kinyílt előttem a világ.

Az elmúlt egy évben lelkileg többet kaptam az oldalamtól, mint gondoltam volna.

♡ Megtanultam különböző életkorú és személyiségű emberekkel kommunikálni, megtanultam kezelni az emberi irigységet, a mérhetetlen rosszindulatot, és a lehúzó megjegyzések az idő múlásával leperegtek rólam. Felbecsülhetetlen mértékű pozitív energiát kaptam az Olvasóimtól, talán mert én is igyekeztem mindig hasonlókat adni magamból.
Gyakran tageltek be a közösségi oldalakon a recepteknél, amit mindig mosolyogva fogadok és megköszönöm; de az érzés, amikor a kakaós csiga receptem készíti otthonában a fiatal anyuka a gyönyörű kislányával, és küldi a képet nekem, miközben a pici boldogan gyurmázik a tésztával, nagyon megható.
♡Közel 500.000 megtekintés a világ minden tájáról, 966 hozzászólás, és „150-nél abbahagytam a számolást” privát – és megválaszolt – tartalmas üzeneteket összegezve nyugodt szívvel állíthatom: jól döntöttem, hogy belevágtam. : )
A bloggal valami újat szerettem volna létrehozni, hogy bebizonyítsam, nem minden monogramokat viselő fiatalasszonyka üres és unalmas, mint egykor a matekfüzetem. Hogy újra divatba hozzam az igényességet, a kifinomultságot, az egykori a valódi nőket jellemezte stílust; értékelni egymást, szívvel szeretni és megélni a soha vissza nem térő pillanatokat, valamint újra megszerettetni a konyhában való jártasságot. Mindig meglepődöm amikor megkérdezik tőlem, hogy tudok-e főzni? Nos, én félkezűnek érezném magam, ha nő létemre nem tudnék. (Semmi pénzért nem cserélném el a frissen kisült, forró, olívaolajba mártogatott bagettes hajnali örömködéseket egy tálca házhoz szállított nyirkos sushira.)
Szívesen „beszélgetek” online, viszont egy ilyen felületen eléggé egyoldalú, bár a kommentekkel azért érkezik válasz az éteri vonal másik végéről, ilyenkor pedig újra és újra erőre kapok. Hisz elismerésre, de legalább visszacsatolásra mindenkinek szüksége van. Nagy felelősségnek érzem ennyi emberhez szólni, pláne mert csak tapogatózom, kik és milyen összetételűek lehetnek az olvasóim. Ezért komolyan elgondolkodtam azon, hogy közelebbről is megismerkedjünk…amint megtalálom a módját, jelentkezem a részletekkel! ; )

Ezennel megköszönöm a sok feliratkozást, a több ezer likeot, az ajándékokat, a kedvességet, hogy kíváncsian bepillantottatok a kuckómba, és követtétek a napjaim! Az wordpress pont com oldalt hamarosan megszüntetem, ugyanis nagy örömmel jelentem be, hogy mostantól az új weboldalamon érhetitek el az írásaim! A továbbiakban készülök játékkal, meglepetéssel, valamint a kedvenc évszakomról készült őszi hangulatképekkel, amelyeket szinte naponta frissítek az Instagram oldalamon.
Hétfőtől megkezdem én is a munkával teli “tanévet”. Maradjatok velem továbbra is, hogy értesüljetek az újdonságokról, amiről a „webshop” fülecske már árulkodik… ; )
Köszönöm a munkáját és a példás kommunikációt Cserni Péternek és csapatának, akik néhány hét alatt a felépítették az új wifelifestyle.com felületet. Még apróbb hibajavítások alatt van az oldal, de őszintén remélem, így is elnyeri a tetszéseteket!

Itt az ősz, amit a meleg zokni a lábamon és a kötött pléd előkerülése jelez a kanapén. A nyár nekem olyan, mint egy hosszú hétvége. Nincs kontroll, mindenki megy, és utolérhetetlen. Dugóban ülni a városban rettenet, minden hétvégén Füreden kávézni pedig unalmas. Ezért én személy szerint nagyon örülök annak, hogy jövőhéten végre beindul az élet! Lassan elérnek minket az egyre fakóbb hétköznapok, amiket szeretnék megtölteni továbbra is élettel, meghittséggel és legfőképp kulináris örömökkel, sok-sok mosollyal. : )
Szeptember első hetében érkezem az első lekvárfőzésem fényképes beszámolójával, egy stílus bejegyzéssel, és egy bejelentéssel…

Találkozunk az új oldalon!
http://www.wifelifestyle.com

Réka
Processed with VSCOcam with b5 preset

6 Replies to “Búcsúzni jöttem”

  1. Drága Réka!
    Mi is hatalmas köszönettel tartozunk Neked azzal amit felénk nyújtasz,a kedvességed,őszintességed az egész Éned! És egyúttal gratulálni is szeretnék munkásságodhoz,kitartásodhoz és kreativitásodhoz! Remélem mihamarabb találkozunk,puszillak, Norina! 🙂

  2. Fantasztikus vagy Réka!!! 😊 legelső pillanattól fogva olvaslak,már volt alkalmunk privát üzeneteket is váltani, így a végtelenségig osztozom a boldogságodban és nagyon büszke is vagyok rád, ha megengeded, hogy ilyet írjak. Csodás az oldalad, ennél jobban nem is indulhat a szeptember számunkra, stílusos nők számára. Millió puszi és ölelés: Edina 😊

  3. Kedves Reka,
    Gratulalok a sikereidhez! Nagyon inspiralo a blog minden reszlete. Egy olyan varazslatos hely, ahova barmikor “beulhet” az ember lanya egy csesze kavera, mindig tart karokkal varjak 🙂 kezdenek osszeallni a kirako darabjai a bejelenteseddel kapcsolatban. Sok sikert kivanok!!!! Puszi

  4. Kedves Réka!

    Ez az első hozzászólásom itt, ezen az oldalon, lehet, hogy az utolsó is? 🙂 Igaz, 1-2 hónapja már követlek csendben, elmélyülve az írásaidban, de úgy érzem, hogy ideje szólnom is.
    Visszaadtad a hitem, hogy léteznek még igazi Nők! Talán megértem a változásra, vagy látnom kellett újra egy példát, ami a szívemnek kedves ebben a túlságosan is rohanó és digitális világban.
    Szívből gratulálok a munkásságodhoz és az új oldaladhoz egyaránt! 🙂 Továbbra is lelkesen várom az eljövendő bejegyzéseidet!

    Köszönöm Neked: Noémi

  5. Én is nagyon köszönöm neked ezt a sok mindent amit adtál ezzel az oldallal. Nagyon szeretem olvasni a bejegyzéseidet, kipróbálni a recepteket. Kíváncsian várom az új oldalt is. Sok sikert hozzá! 🙂

Szólj hozzá! :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.