A Naptár

20131128-035103.jpg

Elkészült az adventi kalendárium. Izgalmas decembernek nézünk elébe…;)
Ebben a szezonban a természetes összetevőkből készült, rusztikusabb, otthonosabb, barátságosabb dekorációt éreztem magaménak, talán az új környezet miatt. Az eddigi tapasztalataim szerint, amikor elköltöztem egyik helyről a másikba, tudat alatt olyan tárgyakkal vettem magam körül, olyan stílusirányzatot kezdtem el követni, ami az épp aktuális otthon elhelyezkedésére volt jellemző. (10 év alatt, 10x költöztem, és még nincs vége) Amikor egy modern, minimalista lakóparkban laktunk, Budapest majdnem közepén a Duna parton, minden fehér volt, visszafogott, ám precízen elhelyezett dekorációk, letisztult formák, fém, és indusztriál kiegészítők találkoztak. Amikor pedig a “Lila Akác közbe” költöztünk, ahol csodálatos, melegszívű szomszédok vesznek körül gyerekekkel, kutyákkal és cicákkal, a zsigereimben is érzem az ízlésem pozitív energia kezdeményezte változását. Most ilyen környezetben éljük a mindennapjainkat, talán érezhető is a megnyugvás, a magamra találás, ami eljött az életemben. Amikor néhány dolgot magam mögött hagyva ki tudom válogatni, hogy mire van, és mire nincs szükségem, mi az, ami a boldogsághoz igazán fontos, és mit kell kidobni, ami csak az energiám lopja. Kipróbáltam milyen az, amikor csak a saját feladatomra koncentrálok, csak magammal foglalkozom, a magam útját járom. Azaz kiállok a jó magyar mentalitás sorából, és nem pazarlom az időm másokra, látom ugyan, de nem érdekel ki, hol, mit csinál, mit üzenget, mit vásárol, miként viselkedik, hogyan válik nevetségessé, hanem a saját kitűzött céljaim felé terelem a gondolataim, és a belsőm megerősítésén dolgozom. Nagyszerű érzés! Az egyik ilyen apró cél, hogy idén végre normálisan fel tudjak készülni a karácsonyra, kiélvezzem az adventi készülődés minden pillanatát, mert eddig mindig csak mérgelődtem valamikor a óév utolsó óráiban, hogy már megint úgy elmúltak az ünnepek, hogy nem éltem meg teljes szívvel. Bár az idő repül, mégis megpróbálom picit lelassítani apró tettekkel és odafigyeléssel.

Óriási lelkesedéssel készítettem el az első adventi kalendáriumom, amivel a férjem szeretném meglepni minden egyes decemberi napon. Annyira várom már az elsejét, hogy végre kinyithassa az első csomagocskát, én pedig nézhessem a mosolygó arcát, amint gyermeki izgatottsággal bontja ki a napi meglepetéseket!

Amire szükségem volt:
•1 ív natúr csomagoló papír
•kötöző spárgák
•1db A/4-es merített papír
•öntapadós számok
•olló
•folyékony ragasztó
•vonalzó
•ceruza

A csomagoló papíron kimértem a tetszőleges nagyságú tasakokat, esetemben 24db 40×10 centis téglalapokat vágtam ki, majd hajtottam meg, és ragasztottam össze. Nem volt kedvem szép tasakokért kutatni a papírboltokban, ráadásul határozott elképzelésem volt a végeredményt illetően, ezért nagyjából 3 óra alatt elkészítettem magamnak.

Ollóval kilyukasztottam a tetejüket, majd belefűztem a kötözőt, amivel lezártam a csomagokat.

Egy lap merített papírt egyenlő nagyságúakra tépkedtem, ezzel is fokozva a kalendárium rusztikus stílusát. Ráragasztottam a papírboltban vásárolt, adventi arany számokat, majd a bilétákat is kilyukasztva ráfűztem a záró masnik egyik bajuszára.

20131128-031236.jpg

20131128-031527.jpg

20131128-031540.jpg

20131128-032114.jpg

20131128-032650.jpg

Van egy nagyon értékes, minimalista stílusú műalkotásom, azaz egy teljesen üres, óriási keretre feszített festővásznam, amit eddig nem volt szívem felhasználni, és üresen lógott a falon. Úgy látszik erre az alkalomra várt. A keret két szélére apró szögekre kifeszítettem egy spárgát, majd arra egyenként a 24 darab tasakot felkötöztem.
Természetesen nem árulhatom el a meglepiket, mert akad egy lelkes olvasóm, aki most az orra alatt mosolyogva kénytelen kivárni a decembert…

20131128-032433.jpg

20131128-032448.jpg

20131128-032510.jpg
Nem szeretem túlgondolni sem az öltözködésem, sem pedig az otthonom öltözetét, így az ünnepi dekorációt sem. Ezért néhány kedves, jellemző díszt helyezek el csak, ami jelenlétével, “kisugárzásával” emeli a hangulatot.
Ilyen az apukámtól kapott kerámia csillagocska, egy gyémánt gyűrűt formázó dekoráció (Ralph Lauren Home), egy hófehér toboz-koszorú (KIKA) egy telet idéző virágdekoráció a vázában (KIKA), néhány ünnepi feliratú párna (H&M Home; Butlers), stílusban harmonizáló angyalkák, és textil mikulás zokni (Bécsi karácsonyi vásár), puha szőrmék és fém gyertya lámpások (IKEA), fekete, fém mecsestartók (KIKA), valamint az elmaradhatatlan tobozok, amiket virágosnál, dekorációs boltokban lehet kapni, vagy egy nagy, erdei séta alatt begyűjteni. (Imádom a telefonos képet. Épp anyuval beszéltem, amikor fotóztam be a dekót. Csacsogott, én meg exponáltam.)

20131128-033107.jpg

20131128-033119.jpg

20131128-033148.jpg

20131128-033219.jpg

20131128-025516.jpg

Mindennap körül vagyunk vége apró örömökkel, csodákkal, amikre valaki érzékenyebb, és megéli azokat, valaki nem. Amikor a férjem házi lekvárokkal teli dobozzal tér haza, vagy két kiló “csak úgy” pucolt dióval. Amikor a majdnem 80 éves nagymamám év(tized)ek után is ugyanúgy örömkönnyekkel köszönti az unokáit. Amikor pár csomag tartós élelmiszerrel, édességgel segítek a rászoruló családoknak az egyik hipermarketben. Csodák léteznek, és olykor kézzel foghatók!

“Nagyobb boldogság adni, mint kapni.”
(Az Apostolok Cselekedeteiben idézi Pál apostol ezt a Jézustól származó mondatot.)

Reformátusként minden, a szülővárosomban töltött karácsonykor templomba mentünk szenteste. Ez a mondat, a bibliai igehirdetések után, minden egyes alkalommal az istentisztelet végén hanzgott el a Tisztelendő úr szájából. Akkoriban még nem tudtam mit is jelent. Mohó és izgatott kisgyerek voltam, mert tudtam, hogy ha hazaérünk, jön a Jézuska.
Mostanra viszont értelmet nyert ez a mondat. Eljött az idő, hogy másnak szerezzek önzetlenül örömet, ezáltal tegyem boldoggá a napjait, jelen esetben az adventi várakozást, a karácsony ünnepét. Nemrég csatlakoztam egy önkéntes csoportba, ahol hátrányos helyzetű, vagy rászoruló gyermekeket ajándékozunk meg karácsonyra. Nem tudom, szabad-e erről írnom, ezért úgy döntöttem, a részleteket nem árulom el, csak annyit, hogy én is egy “Angyalka” vagyok, aki egy, vagy több gyermeket az országból meg fog ajándékozni.
Ez az első, hogy ilyen kezdeményezésben szerepet vállalok. Persze nem áll távol tőlem az adakozás: az ünnepek elteltével becsomagolom a megmaradt karácsonyi, vagy szilveszteri vacsorát, a férjemmel beülünk az autóba, és az első hajléktalannak odaadjuk a meleg ételt, volt, hogy egy pár vastag zoknit is kapott valaki.
Nekünk pár liter üzemanyagnyi áldozat, de nekik… Nagyon megható, amikor megköszöni egy idegen, bozontos, fagyos tekintetű alak, hogy ételt adsz neki, és gondoskodtál róla. Nem lehet szavakba önteni.
Ahogy olvasom a gyerekek leveleit, megdöbbenve tapasztalom, hogy mennyi értékes, tisztalelkű kisgyerek van, akinek nem jut annyi, mint másnak. Akik csillogó szemekkel várják a karácsonyt, és nem azért, mert a legújabb iPad minit kapják, vagy a hipercsodaszuper babát, hanem ételt, zoknit, és egy igazi meghitt karácsonyt kérnek ajándékba az “Angyalkáktól”. Boldog vagyok, mert épp ma kaptam meg a személyre szóló levelet, amiben egy óvodás kislány kívánsága olvasható. Megható őszinteséggel fogalmaz, amit az édesanyja segített megírni…nincsenek rá szavaim.
A hétvégén tehát a nyakamba veszem a várost, és igyekszem teljesíteni a kívánságát. Ez a minimum, amit megtehetek, hogy szép karácsonya legyen egy kicsi szívnek.
Ezek az apró örömök, emberi csodák, amikért érdemes élni. “Tudni, hogy legalább egyvalaki könnyebben lélegzik, mert te voltál.” (Ralph Waldo Emerson)

Réka

24 Replies to “A Naptár”

  1. Valahogy most annyi mindent hozott elő belőlem ez a bejegyzés, hogy kivételesen rovid leszek: köszönöm 🙂

  2. Kedves Réka!
    Szeretném megköszönni, hogy elkezdtél blogolni. Hihetetlen mennyiségű pozitív energiát, motivációt és inspirációt kapok Tőled minden egyes alkalommal. Minden nap izgalommal várom, hogy vajon olvashatok-e tőled valamit. 🙂 További kellemes ünnepi készülődést kívánok! 🙂

  3. Drága Réka!

    Csodás volt, és nagyon őszinte… a könnyeim is kijöttek az utolsó bekezdésnél… köszönöm.. olyan jó tudni, hogy ebben a furcsa világban vannak még igazi Angyalok 🙂

  4. Szia Réka, szuper a naptár! Megkérdezhetem,hogy ilyen számokat hol lehet beszerezni? Mert én eddig sehol nem találtam, de ez meseszép 🙂 Köszönöm és várom a következő postod:)

    1. Szia Bubora,

      Ezeket a számokat, és a papírokat is a budaörsi Auchan területén lévő üzletsoron, egy kicsi papír, és ajándékboltban vettem. Talán a főbejárathoz közel. 🙂

  5. Kedves Réka! Elég sok blogot követek, de soha semmihez nem szoktam hozzászólni, most viszont elérkezett a pillanat. Nagyon szépen köszönöm, hogy blogot írsz, már az első bejegyzésednél éreztem, hogy végre egy olyan emberről van szó, aki értékeket közvetít és inspiratív, ez a bejegyzés pedig csak megerősített ebben! 🙂

  6. Reggel a villamoson olvastam el a posztodat és máris szuperül indult a napom, nagyon köszönöm! Iszonyúan tetszik az ízlésed, nagyon kifinomult és stílusos. Jót nevettem az asztali virágcsokron, mert tegnap ugyanezt a művirágot vettem meg a KIKA-ban! Igaz, sokat vacilláltam a havas rózsás párján is, olyan csodaszép volt mindkettő. *.*

    1. A KIKAban sokszor én sem tudok dönteni, épp holnap megyek megvenni az adventi koszorúmhoz az utolsó simításokat. Egy ideig biztosan el fogok szöszölni.:))
      Ki nem állhatom a művirágokat, de ezeknek nem tudtam ellenállni!

      Örülök, hogy velem indítottad a napod, köszönöm Korinna.:)

      R

  7. Kedves Réka! Te egy csodálatos ember vagy 🙂 Köszönöm,hogy vagy nekünk és a szuper bejegyzéseiddel minden nap egy kis plusz mosolyt csalsz az arcunkra 🙂

  8. Kedves Réka!

    Nagyjából egy éve hallottam Rólad először, amikor Benes Anita kitette a facebook oldalára az egyik esküvős képed. Aztán a héten láttam, hogy Dorka készített Neked táskát és valahogy így találtam Rád tegnap instagrammon, majd idekeveredtem a blogodra. Nem is tudom, hogy mit mondjak, mert egyszerűen nem találom a szavakat. A képeid instagrammon olyan szinten harmóniát, szeretetet sugalnak, hogy ezt leírni nem lehet. Köszönöm, hogy részese lehetek én is ennek. Ez a cikk is tökéletesre sikerült. Csodálatos ember vagy! További szép hétvégét Neked és a Férjednek egyarát 🙂

    Üdv, Vivi

    1. Kedves Vivi!

      Igazán jól esett a hozzászólásod, nagyon szépen köszönöm! Annyira boldog vagyok, amikor ilyen kedves és őszinte véleményeket kapok, hogy most én sem találom a szavakat!
      Köszönöm a követésed, bízom benne a későbbiekben sem okozok majd csalódást, és a színvonalat, amit kialakítottam, és amiért szívesen vagy a mindennapjaim része fenn tudom a jövőben is tartani. 🙂

      Békés vasárnap estét kívánok Vivi!

      R

  9. Kedves Réka!

    Ma végre megvilágosodtam! Hosszú ideje gondolkodtam már azon, hogy mi ez a furcsa érzés, ami hatalmába kerít, amikor olvasom az írásaidat. Deja Vu. Olyanok az írásaid, mint a novellák vagy az egypercesek. És én ezt úgy, de úgy szeretem!
    Ma egy nagyon szép történetet olvastam, aminek a végén jöttem rá, hogy a te írásaid pont ugyanígy visznek el magukkal! Megáll az idő, megszűnik a tér. A fejemben elevenedik meg a történet, amit olvasok, látom minden egyes mozzanatát.
    Ha lehetőséged van, olvasd el a Nők Lapja Adventi különszámában a 130-131. oldalon található Hulej Emese írását. A múzsa ajándéka. Ez a címe. Ennek a rövid novellának a végére érve jöttem rá, hogyha Hulej Emese neve helyén Szoták Réka állna, tulajdonképpen nem lepődnék meg.
    A novellaírók olyan kedvesen fogalmaznak. A novellák mások, mint a könyvek. Te pont így írsz!
    Mindig is imádtam olvasni, rengeteg könyvem van, a polcok szó szerint roskadoznak, de a novellák különösen közel állnak valamiért hozzám. Általános iskolában már alig vártam, hogy a novellákhoz és az egypercesekhez érjünk a tananyagban, emlékszem mire oda értünk, én már kívülről fújtam őket. Előre elolvastam mindet. 🙂 Emlékszem, az egyik nyaram legnagyobb boldogsága a Nők Lapja nyári különkiadása volt. Rengeteg novella volt benne! Nem voltam több 10 évesnél, de a Nők Lapja novellát oda-vissza kiolvastam többször is. Ma ugyanezt éreztem, mint akkor! Ezek a kedves történetek kiszakítanak a hétköznapokból, ahogyan a te írásaid is! Kifinomult stílusérzék, elegancia, szépség, okosság, jóság, szeretet, és kitűnő írói véna! Ez mind te vagy! Tényleg egy igazi kis karácsonyi angyalka vagy! Lehet, hogy merésznek tűnik az ötlet, amit írok, de szerintem el kellene gondolkodnod egy saját kis novellásköteten! Én biztosan megvásárolnám (és szerintem nem csak én). :-))

    Szeretettel, Andi

    1. Kedves Andi,

      Hadd jegyezzem meg, hogy Te is nagyon kedvesen és gördülékenyen fogalmazol, öröm volt olvasni!
      Köszönöm, hogy megtiszteltél ezekkel a gondolatokkal!
      Elgondolkodtatott, amit írtál a novella és én kapcsolatról. Bevallom őszintén gyerekként, iskolásként és még most is kevesbbet olvasok a kelleténél. A kötelező olvasmányok erőszakolása rányomták a bélyeget az olvasási szokásaimra. Utáltam! Csak olyat olvastam, ami érdekelt, ami szép volt, ami lekötött. Például Andersen meséi.:) Gyönyörű nyelvezete, szeretetteljes fogalmazása magával ragadó, és kitűnően alakítja egy gyerek fantáziavilágát. Így nekem biztosan nincs annyi könyvem, mint Neked, nem is voltam olyan szorgalmas az irodalom órákon, mint Te (én rendszerint tele illusztráltam a könyveket) mégis valahogyan bővült a szókincsem, amit írásnál szeretek változatosan alkalmazni. -persze korántsem annyira, mint amennyire szeretném!

      Egy perc alatt zavarba hoztál azzal, amilyen jelzőket ajándékoztál nekem! Nem tudom mit mondjak, az írói vénám csődöt mondott! 🙂
      Nagyon köszönöm Andi!
      A novellás kötet számomra nagyon nagy dolog lenne, sosem jutott eszembe, hogy nekem, Szoták Rékának tehetségem lenne hozzá. Mindenesetre bízom benne még előttem áll az élet, és lehetőségem nyílik minden olyan álmom megvalósítani, aminek jelenleg csak a kisebb-nagyobb csírája él bennem…:)
      Köszönöm, hogy megerősítettél az utamban!

      Ölellek,
      Réka

Szólj hozzá! :)

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.